Újra itt...

Mielőtt azonban belekezdenék a  hétvégi beszámolóba ejtsünk egy pár szót ez előző hétvégéről is: voltunk Rákoskerten a 4 for Dance-szel. Nagyon extra dolgok nem történtek. Szerencsére nem mosta el az eső, ellenben nem volt túl meleg, viszont hideg volt. És annyit még mindenképp meg kell említeni, hogy a fellépes helyszínétől még a legközelebbi kocsma is tekintélyes távolságra esett. Persze ez nem volt baj, mert visszafelé találkozhattunk Nádas Peti ikertestvérével, amiről fotó is készült. Gondolom Peti fel is fogja ide tenni.

A műsor után Andor megkínált minket pálinkával, amit nem utasíthattunk vissza, meg jól is esett :) Bár akkor már sejtettük, hogy nem az lesz az utolsó aznap. Hazafelé benéztünk a Tescoba egy gyorsbevásárlás erejéig, aztán irány Pécel, ahol pálinkázással, gin-bodzázással, boroskólázással, youtube-ozással, és hosszabb-rövidebb alvással töltöttük az éjszakát.

Na és akkor következzék a szombathelyi kanszi. Ismételten ki kell emelnem, hogy Szombathely és Debrecen sajnos nem szomszédos városok, sőt, aránylag messze esnek egymástól. Emiatt az apró ok miatt reggel kilenckor kellett indulnunk, hogy odaérhessünk időben, és fél hatkor el tudjuk kezdeni a koncertet a Savaria Történelmi Fesztivál keretein belül. Előző este egy lightos Jazz-ezés alkalmával beszéltünk róla, hogy úgyis vihart mondanak a Dunántúlra, mi lenne, ha nem vinnénk hangszereket...

Természetesen az úton oly' meleg volt, hogy nagyon, egészen majdnem Szombathelyig. Kb. 10 perc volt hátra a városig, amikor elkezdett esni az eső. Fél öt körül érkeztünk meg, gyorsan felpakoltunk a színpadra, és vártunk.

Eredetileg úgy volt, hogy lenyomjuk a koncertet és utánunk játszik a Baba Yaga. Ezen a felálláson természetesen az eső nagyban változtatott, aminek az lett a vége, hogy a Baba Yaga kb. három órás csúszás és két és fél órás beállás után játszott több, mint másfél órát, nekünk meg annyi lett mondva, hogy ha akarunk, utánuk még játszhatunk, de ha nem, akkor sem haragszanak meg.

Mi meg úgy voltunk (lettünk) vele, hogy ha már eljöttünk ilyen messze, akkor csak jó lenne játszani. Természetesen az eső az nem nagyon emelt a hangulatunkon, viszont volt pálinka a Hörpintőben, meg Kobuci, szal volt ami tartsa bennünk a lelket. Ettől függetlenül majd' mindenkinek volt olyan pillanata, amikor feladná, és legszívesebben hazamenne.

Amikor már biztos volt, hogy játszunk elrendelődött a "pálinka stop", nehogy gondok legynek a színpadon, viszont málnafröccsöt lehetett fogyasztani, amiben én személy szerint nem éreztem a bor ízét, csak a hatását ;)

Végülis olyan fél egy körül feljutottunk a színpadra, és egy nagyon rövid, max. 15 perces beállás után meg is kezdtük a koncertet.

Eddig nem említettem, de most pótolom, hogy rendhagyó koncertet adtunk, mivel két dobossal álltunk a színpadra. Szendrei Attilán kívül Papp "Puca" Geri is bevállalt vagy 4 számot, a többiben meg perkázott és csörgőzött, valamint ha Gergő dobolt, akkor Attis vállalta ezeket. Emiatt elég sokat kellett próbálni erre a koncertre, ami próbaterem hiányában necces volt, bár nagyobb baj volt a nemzeti ünnep, és az ezzel összeköthető alkoholfogyasztásnak a zenekarra eső része (aug. 21-én a 15:00-kor kezdődő próba is korainak bizonyult :) ). Na nem is ez a lényeg, hanem, hogy nagyon jó hangulatú kis koncert volt, nagyon jó volt és kitartó a közönség, amit ezúton is szeretnénk nekik megköszönni. Kiemelném a közönségből Gergő spanyol barátnőjét (Paula), aki velünk tartott ezen a kis túrán, és láthatóan nagyon élvezte a koncertet, valamint nem volt rest a koncert végén megtanulni egy új magyar szót ("vissza") és skandálni a közönséggel. Nem vagyok benne biztos, hogy mindenhol vártak volna ránk hajnali egyig, és maradtak volna kettőig, és még utána háromszor visszahívtak volna miket a színpadra, szóval köszönjük. És persze köszönjük a szervezőségnek és a technikusoknak is a kitartást.

Viszont a csúszás miatt a hajnali hazaérés is felborult, és áttevődött kb. reggel kilencre. A hazaúton érdekes dolgok már nem nagyon történtek, mindenkinek félálomban telt. Kivéve persze Levit, aki ismét sofőrködött, és sikerült több, mint 1000 km-t levezetnie.

Hát kb. ennyit akartam most, lehetne még sokat írni, de azt majd a többiek hozzáteszik vagy itt, vagy majd a kommentekben...